Az ökológiai állapotértékelésről röviden
Az Európai Unió Vízkeretirányelvének (2000/60/EK) végrehajtása Magyarországon is kötelezővé tette a felszíni vizeink állapotának biológiai alapú monitorozását és értékelését. A biológiai alapú ökológiai állapot értékelésben öt vízi élőlénycsoport érintett: halak, fitoplankton, fitobenton, makrogerinctelen és makrofiton. A Direktíva értelmében a tagállamoknak ezen biológiai elemek alapján, valamint különböző fizikai, kémiai és hidromorfológiai tényezők alapján, egyrészt tipizálniuk kell a felszíni víztestjeiket (Vízkeretirányelv II. melléklet), másrészt típus-specifikus “referenciafeltételeket” kell meghatározniuk. Az ökológiai állapotértékelés során a víztest típusokban, az öt élőlénycsoport alapján külön-külön végzik a felszíni vizek állapotának értékelését, amelyet a referenciaállapottól való eltérésük mérésével határoznak meg. Az élőlénycsoportok alapján végzett ökológiai állapot értékelésnek a hidromorfológiai, fizikai és kémiai elemek széles skáláját is tartalmaznia kell, ezek mintegy támogatják a biológiai állapotértékelést (Vízkeretirányelv V. melléklet). Ez segíthet megérteni, hogy milyen változások vezettek az ökológiai állapot romlásához, illetve milyen műszaki beavatkozásokra van szükség ahhoz, hogy az ökológiai állapotot javítani tudjuk.
A felszíni vizek ökológiai állapotértékelése ma már egy rutin feladat, amit a Kormányhivatalok alá rendelt Mérőközpontok látnak el. De állapotértékelést csak olyan adatokon lehet végezni, amelyet az élőlénycsoport sajátosságaira meghatározott feltételeknek megfelelő mintavételi protokollal gyűjtöttek. A gyűjtött adatokból szintén csak számos feltételnek megfelelő élőlénycsoport specifikus módszertan alapján lehet ökológiai állapotértéket számolni. Ezen módszertanok kidolgozása, finomhangolása egy hosszú kutatás-fejlesztési folyamat eredménye volt, amelyet a mi kutatóink végeztek el.
A kifejlesztett módszertanoknak ezt követően át kellett esniük egy EU-s értékelés-harmonizációs folyamaton, ahol az egyes országok összetartozó módszertanait több lépcsős iteratív folyamat során vetették össze és módosították, hogy azok egyformán értelmezhető ökológiai állapotértékeket adjanak. Ez a folyamat volt a módszertanok interkalibrációja, amit szintén a kutatóink végeztek 2008-2021 között az EU JRC felügyelete mellett.